Manapság egyfajta divat lett soványnak lenni. Csinos jó alakú modellek mosolyognak vissza azt a látszatot keltve, hogy a sovány alkat a szép, a vonzó, vagy épp a kívánatos. Függetlenül attól, hogy a kórosan vékony alakú lányok "tökéletessége" már alább hagyott, még mindig túlnyomórészt az XS-es alkat számít "überfrankónak". Akin pedig van mit fogni, az már-már felér egy test elleni lázadással. Tény és való, hogy a túl sok, bár a kilók esetben ez erősen szubjektív, az nem minden esetben jó. És bár az elhízás gyakorlatilag népbetegségnek számít ma már, vannak olyan helyzetek, amikor a kilók elleni harc már túlmegy azon a bizonyos határon. Érzékeny téma következik.

Anorexia nervosa és bulimia. Csak Magyarországon közel 40 ezer étkezési zavarral élő ember van. Sajnos ez a szám, valószínűleg csak töredéke a valós adatoknak, mivel az, hogy valakinek problémája van az étellel, illetve az evéssel, olyan bélyeget nyom az emberre, hogy sokan évtizedekig is titkolják - mindaddig, amíg túl késő nem lesz. Ez pedig csak a külvilág, az igazi harcok az illető lelkében dúlnak. Az étkezési zavarral küzdő, folyamatosan szélmalomharcot vív saját magával. Teszi mindezt úgy, hogy tudatában van betegségének, mégsem ez miatt, hanem a társuló tünetek miatt fordulnak orvoshoz - így sok esetben maga a kiváltó ok rejtve marad. Az anorexia nervosa és a bulimia amennyire különbözőek, olyannyira hasonlítanak.

Az anorexia, vagyis kóros soványság az egyik legismertebb étkezési zavar, az 1800-as évektől ismerik. Általában kora tinédzserkortól alakulhat ki és bár közvetett tünetei vannak "csak", gyakorlatilag képes a beteget a halálba üldözni. Az, aki anorexiában szenved, kínosan ügyel arra, nehogy a testsúlya fölé menjen a korának és / vagy magasságának megfelelő minimumnak.  Ehhez pedig bármit képes megtenni - vagy éppen megvonni magától. Az étel mennyiségének csökkentése, komplett étkezések kihagyása, saját éheztetése, illetve az ebből következő kóros soványság például gyakori tünete az anorexia nervosának. Saját sanyargatása közben a fiatal lelke is szenved: folyamatosan túlsúlyosnak, kövérnek látja magát, miközben a külső szemlélő számára már szinte csont és bőr. Van, aki mindemellett túlzott sportolásba is kezd - természetesen megfelelő vitamin- és ásványianyag pótlás nélkül.

A másik, ugyanilyen súlyos, étkezési zavar a bulimia. Ezt a betegséget később, az 1970-es években nyilvánították betegségnek, előtte az anorexia egy változatának tekintették. Falás - bűntudat -  önhánytatás ördögi háromszöge tartja fogságban azt, aki bulimiában szenved. Szintén serdülőkorban jelenik meg, de ez kitolódhat akár a fiatal felnőtt korig.  Általában valamilyen lelki trauma váltja ki, amit a beteg az evéssel kárpótol, emiatt viszont bűntudata lesz, és drasztikus módon akadályozza az étel felszívódását. Nem ritka a különböző hashajtók alkalmazása sem. A külvilágnak gyanúra okot adó tünet az ételek rohamszerű elfogyasztása,  a torokfájás, illetve, hogy az illető kínosan foglalkozik az alakjával.

Mit tehetsz barátként, családtagként, ha úgy gondolod a közeledben élő étkezési zavarral küzd? Nem lesz egyszerű dolgod, sajnos az anorexiában vagy bulimiában szenvedő gyakorta nincs is közvetlen tudatában annak, hogy ő tulajdonképpen beteg. A "letámadás" pedig szintén nem hatékony módszer. Érdemes minél korábban orvosi segítséget igénybe venni, hiszen jó hír, hogy ez az állapotot minél korábban felismerik, annál hatékonyabban visszafordítható. Bár egy - egy terápia akár 1,5 évig is tarthat, a későbbi hosszú, boldog életért mindenképp megéri.